Egy megviselt ország Európában
Bosznia-Hercegovina egy európai nézőpontból megfoghatatlan ország. Egyrészt nem nemzetállam, másrészt történelme során nem egyszer egy-egy birodalom, monarchia vagy egyesülés része volt, és mint önálló entitás kevésbé ismert. Az 1992-ban függetlenné vált államot három nemzet alkotja, így tehát a boszniai inkább gyűjtőfogalom, semmint egy homogén társadalom megjelölője. A boszniaitól eltér a bosnyák megnevezés, amely Bosznia-Hercegovina muszlim lakossága, illetve ezen kívül jelentős etnikum a horvát és a szerb is. A sokszínűség nem csak a nemzeti identitásra vonatkozik, hanem a vallásra is, hiszen az ortodox és a katolikus kereszténységen kívül az iszlám is hivatalos vallásnak számít (sőt többségben is van).
A három releváns közösség megléte nem véletlen, teljes mértékben a történelem lenyomatai, illetve a térség velejárói. A Balkán-félsziget északi részét már az ókorban lakták, viszont a maradandó népcsoportok a betelepült szlávságból kerültek ki. A horvátok és a szerbek megjelenése hatást gyakoroltak a mai Bosznia-Hercegovina területére, amit a vallási és a kulturális jegyek jelenkorunkban is bizonyítanak. A 13. századra megalakult a Bosnyák Királyság, ami jelentős, bár tiszavirág életű befolyásra tett szert a régióban. A fényes korszakot a szerb és bolgár érdekek árnyékolták be, majd a Magyar Királyság hegemóniája. A 14. században az európai ellenfeleket felváltva egy meghatározóbb hódító birodalom fenyegetett. Az Oszmán Birodalom nem csupán bekebelezte a Balkán-félszigetet, hanem évszázadokra meg is telepedett. A törökök nyomására jelent meg a térségben az iszlám, amit az aktuális gyakorlóin kívül a megszállottak egy része átvett. Ezen áttérés eredménye a mai bosnyák népesség.
A középkorban már-már kikristályosodott a mai Bosznia összetétele, azonban a nemzeti öntudat még hiányzott. A 19. századot az ébredés és a nemzetek függetlenedése jellemezte, a boszniaiak mégsem nyerhették el a szabadságot, ugyanis a Habsburg Birodalom (majd később Osztrák-Magyar Monarchia) annektálta, és birtokolta egészen az első világháború lezárásáig. 1918-tól a szerbek vezetésével létrejött Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (majd később Jugoszlávia) összekapcsolta a balkáni szláv nációkat, beleértve a bosnyákokat is. A második világháború vérengzéseit, a partizánharcokat és az államszocializmust megélt Jugoszlávia 1992-ben összeomlott, azonban nem békés úton, hanem leszámolásokkal, népirtásokkal, likvidálásokkal, ami a bosnyák lakosságot súlyosan érintette. Az erőszaknak kitett bosnyákok 1992-ben kiáltották ki szuverenitásukat, azonban az 1995-ig tartó boszniai háború további szenvedéssel járt. A konfliktus – külső beavatkozással – 1995-ben zárult le a daytoni megállapodással. A mészárlások áldozatairól a helyiek mind a mai napig megemlékeznek.
Bosznia-Hercegoniva a daytoni szerződés óta de iure autonóm, de facto viszont nemzetközi ellenőrzés alatt áll, amelyhez hozzájárul az ENSZ-főképviselő irányítása. Az balkáni ország azonban nem szándékozik elszigetelődni, (bár a fizikai megszállás után is számtalan nagyhatalom terjesztette ki befolyását) ezért 2016-ban beadta csatlakozási kérelmét az Európai Uniónak. A Tanács felszólította Bosznia-Hercegovinát a jogállamiság és a közigazgatás megreformálására, majd 2019-ben a Bizottság reakcióképpen 14 olyan feltételt nevezett meg, amelyek elengedhetetlenek a folytatáshoz. Mint felzárkóztatást igénylő állam egy hosszabb tárgyalássorozat után kapott lehetőséget, amikor 2022-ben uniós tagjelölti státuszban részesült. Ez a jelvény még mindig csak a kezdetet jelentette, hiszen a legfontosabb kritériumok abszolválásra vártak egy sikeres beléptetés érdekében, beleértve a korrupció kezelését, a szervezet bűnözés elleni fellépés megszilárdítását, a migrációra való felkészülést és az alapvető emberi jogok figyelembevételét.
A csatlakozási tárgyalások 2024-ben elkezdődtek, azonban a tagjelölti státusz 2026-ban is stabilt maradt. A legnagyobb eredmények egyike egy Frontex és Bosznia-Hercegovina között megkötött megállapodás ígérete egy közös művelet végrehajtása érdekében.
Forrás
https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/bosnia-herzegovina/
https://hu.euronews.com/2022/06/29/eu-csatlakozas-ami-ukrajnanak-sikerul-bosznianak-miert-nem
http://dolgozattar.uni-bge.hu/56121/1/Diplomadolgozat%20-%20A%20boszniai%20h%C3%A1bor%C3%BA%20%C3%A9s%20Bosznia-Hercegovina%20j%C3%B6v%C5%91je.pdf