1986. május 29. – Az Európai Közösségek (ma Európai Unió) hivatalos zászlajává fogadta el a 12 arany csillagot tartalmazó kék lobogót

1986. május 29-én a brüsszeli bizottság székhelye előtt vonták fel első alkalommal a kék, sárga csillagos lobogót, illetve először hangzott el – mint a Közösség himnusza – az Örömóda Beethoven IX. szimfóniájából.
A ma ismert hivatalos zászlót kezdetben kizárólag az Európa Tanács használta, mintegy kifejezve az európai egységet, valamint az összefogás lényegét, viszont az elképzelés része volt az is, hogy idővel a Közösség intézményei is átvegyék a 12 csillagos szimbólumot. Az Európa Tanács 1955-től alkalmazta a kék hátterű, 12 csillagos jelképet. A részleteknek nem pusztán esztétikai és szimmetriai okai voltak. Például a 12-es szám valószínűleg a teljességre, a kör az egységre utalt. Feltételezhetően a 12 csillag nem a tagállamok számát demonstrálta, annak ellenére, hogy amikor 1986-ban az Európai Gazdasági Közösség elfogadta a szimbólumot még 12 tagja volt a Közösségnek. A feltevést igazolja, hogy a Tanács végleges akceptálásakor az egyesülés már 15 tagállammal rendelkezett.
A 12 csillaggal kapcsolatban több eredetváltozatot és magyarázatot tartunk számon. Az egyik meghatározás szerint a 12 csillag a teljességre, az egészre utal, például az évre, ami 12 hónapból áll. A 12-es szám több jelképpel bír, elvégre a keresztény és az ókori kultúrkörökben is relevánsnak tartották: az egyiptomi hiedelemvilágban 12 kapu nyílt a túlvilágra, a görög mitológiában Héraklésznek 12 feladatot kellett teljesítenie, hogy elérje a tökéletesség állapotát, Jézus 12 apostolt választott ki tanítványának, illetve Izrael is 12 törzsből tevődött össze. Ha még szakrálisabban és mélyebben akarjuk megközelíteni, akkor még a 12-es számban a hármas és négyes váltakozására hivatkozhatunk, ami előidézi a Szentháromság fogalmát és szellemét.
Egy másik forrás szerint a zászló mintájának megálmodója Paul Levi, egy zsidó származású belga személy, aki átélte a II. világháború borzalmait, köztük a koncentrációs tábort is. Megfogadta, hogy amennyiben túléli a háborút, áttér a katolikus hitre. A második világháborút megtapasztaló vallásos Paul Levi végül az Európa Tanács Kulturális Bizottságának vezetője lett, amelyen belül napirendre tűzték a szervezetet jelképező zászló kreálását. Paul Levi először a skandináv zászlók mintájára egy keresztet tartalmazó zászlót konstruált meg, de a Bizottságban konkrétsága miatt nem fogadták el. Végül Paul Levi a Jelenések könyvének 12. fejezetéből merített ihletet. „Az égen nagy jel tűnt föl, egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból korona.” A kiválasztott kontextus Szűz Máriára utal, aki a Bibliai rész szerint 12 aranycsillagból álló koronát visel. Valószínűsíthető, hogy a zászlónak is e Szűz Mária ábrázolás áll a hátterében. Olyan teória is létezik, mely szerint Paul Levi egy Koronát viselő Szűz Mária szobor (a korona az ég színével körbevéve) előtt elhaladva álmodta meg a jelvény mintáját, a heraldika szempontjából fontos elemeit.
Május 29-i dátumhoz köthető az Örömóda Himnusszá avatása is. Az Örömódát Ludwig van Beethoven komponálta meg 1823-ban a IX. szimfóniájának egyik részleteként. A zenemű Friedrich von Schiller 1785-ben íródott költeményének zenében megformált verziója. A klasszikus mű fókuszában egy idealista világkép áll, illetve az emberek közötti testvériséget testesíti meg. Az Örömódát 1972-ben az Európa Tanács választotta himnuszául, majd 1985-ban tették az Unió vezetői hivatalos Himnusszá. A dalnak szöveg nélküli, így próbálva érvényre juttatni az egyetemességet, és kifejezni az európai szabadságot, a szolidaritást és a békét. Az Örömóda nem a nemzetek himnuszai helyett csendül fel, nem váltja fel külön-külön a tagállamok dicsőítő énekeit, hanem kizárólag az összetartozó európaiságot tükrözi.

Források
https://777blog.hu/2019/05/26/az-unios-zaszlo-gyonyoru-tortenete/

https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-europai-unio-zaszlaja-szuz-maria-jelkepeit-tartalmazza

Európai Unió szimbólumai