Jeles napok az EU-ban 2.

2014. június – Albánia tagjelölti státuszt kapott

A kilencedik tagjelölt

            Az Európai Unió fokozatosan, tárgyalások útján és szisztematikus eljárással fogad be új országot. Természetesen a potenciális tagállamnak európai országnak kell lennie, demokratikus értékekkel kell rendelkeznie, és kizárólag az alapvető emberi szabadságjogok birtokában működhet. A berendezkedésen túl a gazdasági tényezők is relevánsak. Nagyon fontos a felkészültség, a fejlettség, a fejlődés irányába való konvergálás, és hogy a csatlakozni kívánó ország elfogadja – mint feltételt – az emberek, az áruk, a vállalkozások szabad mozgását, a határokon átívelő kereskedelmet. Az Unió tagjai a közös intézményekkel együttműködnek, tehát a nemzeti parlamentek és a közösségi létesítmények között párhuzamot létesítenek.     
            Az Európai Unió megalakulása óta különböző bővítési folyamatokat abszolvált, viszont a felvételi ügymenetek nem tekinthetőek lezártnak, ugyanis napjainkban is folynak az egyeztetések. A tagság elnyerésének előszobája a tagjelölti státusz, ami már-már egy zöld utat jelent, de ha egy-egy kritérium nem teljesül, a procedúra képes lelassulni, szüneteltetni vagy végképp megállni. Jelenleg kilenc tagjelölttel rendelkezik az Európai Unió: Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország, Ukrajna és – akinek 10 éves a pozíciója – Albánia.           
            Albánia 2009-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét. Mint elszigetelt országnak kiútra és kapcsolatokra volt szüksége, ugyanis egy olyan diktatórikus rezsim uralkodott az ország felett, amely hosszú évekre gátolta meg a fejlődést és a felzárkózást Európa dinamikusabban gyarapodó részeihez. Az Európai Bizottság 2010-ben válaszában fejezte ki álláspontját, és mindenesetre nyitottságra vallott az Unió reakciója. Ekkor Albánia még nem érte el azt a szintet, amit az Unió intézményei elvártak volna, ezért 12 olyan területet emeltek ki, amelyek innovációra szorultak. Albániának leginkább a közigazgatásra és az igazságszolgáltatásra vonatkozó reformokat kellett végrehajtania, szükségesebbé vált a szervezett bűnözés elleni védelem, de ugyanennyire halaszthatatlan volt a korrupció kiküszöbölése és az alapvető emberi szabadságjogok garantálása.            
            Albánia számára egyértelművé vált, hogy milyen elvek mentén módosítson felépítésében, és hogy melyek azok az akadályozó elemek, amely visszatartják az országot. Az Európai Bizottság 2010-ben ítélte meg Albánia alaphelyzetét, majd kérte a Tanácstól a tagjelölti státusz megadását. A javítandó anomáliákat és a pótlandó hiányosságokat továbbra is szem előtt tartották, de az elért eredmények alapján Albánia még inkább az Unió látószögébe kerülhetett. Végül 2014 júniusában Albánia tagjelölti státuszban részesült, viszont a tárgyalássorozat 2018-ban vehette kezdetét. Az eltelt négy év azért is jelzésértékű, mert a tagjelöltség ellenére még mindig maradtak rendezetlen ügyek, legyen szó például Albánia és a szomszédjai közötti nézeteltérésekről, illetve az országon belüli vitás szempontokról.       

Források
https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/enlargement/albania/
https://en.wikipedia.org/wiki/Accession_of_Albania_to_the_European_Union

Vámos Tibor

Megszakítás