Jeles napok az EU-ban 2.

1979. február 20. – Ítélet a Cassis de Dijon-ügyben

Pdf-formátum (készítette: Tuman Róbert)

            Az Európai Közösség (később Unió) egyik tartóoszlopaként tartották számon az áruk szabad mozgását, a határok átléphetőségét, remélve a szabad és rugalmas kereskedelem elérését. Azonban a létrejött organizmusnak számolnia kellett a nemzetállami kerettel, a történelmi hagyományokkal, a helyi érdekekkel és az állami szabályozásokkal. A lokális elemek olykor inkompatibiliseknek bizonyultak a közösségi érdekekkel és elvekkel szemben, és számos olyan eset fordult elő, amikor egy cég vagy vállalat egy állammal szemben fordult bíróságoz. A Cassio de Dijon-ügy egyike azoknak az eseményeknek, amikor jogi úton ütközött meg vállalkozó és állam.      
            A bírósági rendelkezés és döntés kiváltója egy német cég volt, amely Franciaországból kívánt importálni egy rakomány Cassio de Dijon likőrt, hogy azt az NSZK-ban forgalomba tudja helyezni. A későbbi felperes a szeszesitalok szövetségi monopóliumához fordult, ugyanis a behozatalhoz meg kellett szerezni a hivatalos engedélyt. Azonban nemleges választ kapott, ugyanis a hivatal az alkoholtartalmat kifogásolta, állítván, hogy a likőr nem éri el a kritériumoknak megfelelő minőséget. Az indok a német előírásokban keresendő, ugyanis a rendelkezések szerint a gyümölcslikőrök forgalmazhatóságának küszöbe 25%-os alkoholtartalom, amit a francia ital nem ért el. A cég párhuzamos döntésre hívta fel a figyelmet, egy államira és egy közösségire, amelyek nem összeegyeztethetőek. A német álláspont gátolta az áruk szabad mozgását és a határok közötti átjárhatóságot, illetve megakadályozta a más tagállamokból érkező termékek NSZK-ban történő értékesítését. Egyértelműnek bizonyult, hogy a felek között csak úgy születhet megállapodás, ha a Bíróság kezébe veszi az ügyet és igyekszik összefésülni az ellentétes aspektusokat.           
            A felterjesztett ügyben 1979. február 20-án született meg az ítélet. A Bíróság elsősorban a vállalkozók és a kereskedelmi tevékenységet végzők mellett foglalt állást, kifejezve, hogy a nemzeti szabályok közötti differencia akadályozza a flexibilis működést. A Bíróság célja leginkább az összehangolás volt. Egyrészt nem zárta ki a megengedett korlátozások mibenlétét, ha az összefér a közösségi mértékkel, illetve megfogalmazódott az úgynevezett „feltétlenül érvényesítendő követelmények” definíciója. Ebbe a csoportba tartozott az adóellenőrzés hatékonysága, a közegészség védelme, a kereskedelmi ügyletek tisztessége és a fogyasztóvédelem. Mindezen feltételeket a tagállamoknak kötelességük volt teljesíteni, azonban mindezt diszkriminációmentesen, betartva az arányosság-elvét, illetve a változtatások esetén az államok indoklási és bizonyítási kötelezettséggel rendelkeznek.           
            A tárgyalás során az alperes (NSZK) egészségvédelmi és fogyasztóvédelmi érvekkel élt, azonban a Bizottság mindezt nem fogadta el. A likőrök tartalmát és jellegét illetően nem találtak kifogást annak árusításában, mint rögzített és kereskedelmi forgalomba helyezett terméket nem lehetett vétó alá helyezni. Az alkoholtartalom meghatározása a Bíróság szerint nem szolgált közérdekű célokat, sőt sokkal inkább a Közösség alapelveit sértette és a Római Szerződések által lefektetett alappillérek egyikét kifogásolta.     
            A Bíróság újabb megközelítéssel igyekezett minimalizálni a lehetséges nézeteltéréseket. 1979-ben fogalmazódott meg az úgynevezett kölcsönös elismerés elve, amellyel elsősorban a nem harmonizált területekre fókuszáltak. A koncepció szerint a tagállamoknak el kell ismerniük egymás nemzeti jogszabályait, valamint mindent meg kell tenniük a szabad áramlásért, vagyis nem léphet fel hátráltató állami normarendszer. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az a termék, amelyik az egyik tagállamban forgalmi engedélyben részesült azt az összes többi államban is értékesíteni kell vagy lehet, kivéve, ha egy közösségi jogszabály vagy szabályozás tiltja.

Források:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:61978CJ0120

https://jogikar.uni-miskolc.hu/files/12169/angyalzoltan.pdf

http://real.mtak.hu/20050/1/ncsi_a_tagallami_arszabalyozas_keretei_az_europai_unio_jogaban_vegleges.pdf

Vámos Tibor

Megszakítás