Egy szent életű európai
Az európai egység több száz éves gondolat és koncepció, azonban a 20. századra jutottak érvényre azok az államférfiak, akik békés eszközökkel valósíthatták meg a Közösséget, majd az Uniót. Az egyesítő eszme mögött európai értelmiségeik, gondolkodók és politikusok álltak, köztük Robert Schuman, aki „nagy tervével” támogatta a közös Európa-víziót. A német-francia politikus pályafutása az európaiság megszilárdítását segítette elő, ezért is érdemes arra, hogy születésének 140. évfordulója alkalmából megemlékezzünk róla.
Robert Schuman 1886. június 29-én született Luxembourg külvárosában, Clausenben. Édesapja révén lotaringiai származású volt. Erről a területről érdemes tudni, hogy hovatartozása vitát képezett, ugyanis két rivális ország is a magáénak érezte. 1871-ig Franciaországhoz tartozott, viszont miután a megszülető német nemzetállam legyőzte Franciaországot, és Párizsban kikiáltották Németország megszületését, a németek annektálták Elzászt és Lotaringiát. Így kaphatott Robert Schuman édesapja is német állampolgárságot, amely azonban nem tarthatott sokáig. Franciaország nem tűrte a megaláztatást, ezért revans politikát folytatott. A nemzetállamok afférjai miatt végül 1914-ben kitört az első világháború, amely 1919-ban ért véget az antanthatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Egyesült Államok, Olaszország) győzelmével. Lotaringia ismét a franciákhoz került, emiatt a Schuman – családra újra francia állampolgárságot ruháztak.
Robert Schuman Metzben végezte el gimnáziumi tanulmányait, majd jogi pályára lépett, és a bonni, a müncheni, a berlini és a strassburgi egyetemeken sajátította el a mesterségét, de a jogon kívül gazdaságpolitikát, vallásfilozófiát, nemzet- és világgazdaságot, továbbá pénzügyet is hallgatott. 1910-ben Metzben töltötte le a gyakorlati idejét, egészen doktori címének megszerzéséig, és végül 1912-ben nyitotta meg ügyvédi irodáját Metzben.
1911-ben Schumant egy személyes tragédia érte; egy baleset következtében elveszíttette az édesanyját. Schumant nagyon megviselte a haláleset, emiatt Istenhez fordult és még közelebb került a valláshoz. Nőtlen és puritán életet folytatott és a papi pálya vállalásának gondolata is felsejlett, de az utóbbiról egy barátja lebeszélte. Vallásos kötelékei tovább erősödtek, ugyanis részt vett egy találkozón, amelyet a beuroni bencés kolostorban tartottak meg. Az értelmiségiek körében lezajlott megbeszélés középpontjában a liturgia megújítása állt. A társaságot – amelynek tagja volt – Görres Társaságnak nevezték, és a főkoncepciója azt volt, hogy helyrehozzák a katolicizmus képviseletét a tudományos érában. Ezen kívül Schumant felkérték a Katolikus Ifjúsági Egyesületek elnökének, valamint Metzben megszervezte a Német Katolikus Találkozót.
Robert Schuman az első világháború alatt polgári alkalmazottként szolgált, amely során a németek rábízták a korábban francia tulajdonban lévő javak felügyelését. Azonban kétnyelvűsége és hovatartozása kihatott az egész életére, ezért a háború után Metzben maradt, és miután a térségből elvonultak a német csapatok a település tanácsi tagja lett. Az események azt is bizonyítják, hogy Schuman lokálpatrióta szellemisége érvényesült, ugyanis az egymás utáni felügyeletváltások ellenére a német és a francia hatóságok bizalmát is élvezhette. Robert Schuman 1919-től újra francia állampolgárságot kapott, azonban – független az állampolgárságtól – egy sajátos attitűdöt képviselt. Vallási és nyelvi értelemben kiállt Lotaringia autonómiájáért, viszont nem dédelgetett szeparatista elveket. Mindehhez hozzájárult, hogy németül és franciául is beszélt, ami a későbbiekben kedvezően hatott a pályafutására és a gondolkodására.
1919-ben az URL (Lotaringiai Republikánus Unió) tagja lett, amelynek következtében a francia Nemzetgyűlésben is helyet foglalhatott, sőt 1919 és 1940 között képviselői posztot töltött be. 1929 és 1936 között az Elzász-Lotaringiai Bizottság elnöke volt. Szerepvállalása miatt elmondható, hogy a régió egyik legjelentősebb karakterévé nőtte ki magát. Mint kereszténydemokrata, kapcsolatot létesített a külföldi kereszténydemokrata szellemiségű politikussal, köztük a német Konrad Adanauerrel, és az olasz Alcide Gasperivel.
1940-ben Párizsban államtitkár helyettesi tisztséget vállalt (és leginkább menekültüggyel foglalkozott) a Reynaud-kormányban, azonban a német megszállás derékba törte a karrierjét. A német nyomás következtében a francia kormány emigrált, és a korábbi hatalom helyére egy kollaboráns, Pétain marsall került, aki megkapta a francia bábállamot, Vichy-Franciaországot. Pétain németekkel való együttműködése egy időre a francia gloire-t is lecsendesítette, nem véletlen, ugyanis Pétain az első világháború francia hadvezére volt, aki Verdunnél kijelentette, hogy a németek nem törhetnek át. Míg a korábbi hős megtorpant, Schuman német származása ellenére sem volt hajlandó együttműködni a náci Németországgal.
Miután Schuman elhagyta a kabinetet, a Gestapo őrizetbe vette, és két éven át tartották fogságban, majd különleges őrizet alá helyezték. Először Metzben raboskodott, majd Pfalzba költöztették. 1942-ben egy sikeres szökési kísérlet következtében Franciaországba menekült, ahol illegalitásban élt tovább; egy bencés kolostorban bujkálva segítette a francia ellenállást. 1945-ben a francia ellenállás nemzethez való méltatlansággal vádolta meg, azonban politikai előretörését ez nem állíthatta meg, ugyanis a szavazók egészen a Nemzetgyűlésig jutatták el. 1947-ig pénzügyminiszteri tárcát töltött be, majd 1947 és 1948 között Franciaország miniszterelnökként dolgozott. Az Európai Uniót létrehozó döntései és közreműködései 1948 után vették kezdetüket, amikor külügyminiszteri tárcát töltött be.
A francia–német antagonizmus kritizálójaként többször tartott beszédet Mainzban és Berlinben, felhívva a figyelmet arra, hogy a két nagy nemzetnek közelednie kell egymáshoz. A béke zálogául előterjesztette a nyugat-európai Montánunió tervét, amely később Schuman-tervként vált közismertté. Schuman a két fél közötti ellenségeskedés okára mutatott rá a lotaringiai vasérc és a németországi szénlelőhelyek megjelölésekor. A kedvezőtlen viszony orvoslására azt az ajánlatot tette, hogy e kettőt helyezzék közös alapokra a rivalizálás megszüntetése érdekében. Az acélipari közösségen túl felmerült a Közös Piac és az Európai Gazdaság létrehozásának ötlete is (amelyek végül az Európai Unió alapjai voltak).
Schuman az Európai Védelmi Közösség kezdeményezésében is részt vett, és bár Franciaországot képviselte, mégis érdekében állt a Német Szövetségi Köztársaság egyenrangú félként kezelése, valamint elismertetése a nyugati szövetségek között. Schuman a külügyminiszteri teendők, a hadviselés és a közös politika képviseletén kívül az alapvető emberi szabadságjogokat is elsődlegesnek tartotta, sőt a strasbourgi konvenció létrehozásában úgyszintén releváns szerep jutott neki. Sokrétű külügyminisztersége 1952-ben ért véget.
1952 után az európai államközösség létrehozására fókuszált, amelynek bizonyítéka, hogy 1955-ben az Európai Mozgalom elnökévé választották. A francia politikai színtéren 1955 és 1956 között igazságügyi miniszterként szolgált, azonban 1958-tól az Európai Parlament első elnökeként vált még közismertebbé és megkerülhetetlenebbé. Összességében két alkalommal töltötte be az elnöki tisztséget, majd 1960-ban visszavonult. Végül az Európai Parlament tiszteletbeli elnökének nevezték ki.
Robert Schuman 1961-ben szívinfarktust kapott, és ezután már javíthatatlanná vált az állapota. Végül 1963. szeptember 4-én érte utol a halál, szülőföldje közelében, a Metz melletti Chazelles-ben. Egy gazdag és terjedelmes örökséget hagyott maga után; egy attitűdöt, egy hitelességet és egy európai egységet, amelyet ma Európai Uniónak nevezhetünk. És egy kis érdekesség, hogy a Vatikán elindította az eljárást boldoggá avatásáról, amit szent életével érdemelt ki minden idők egyik legeurópaibb embere.
Források
https://hu.wikipedia.org/wiki/Robert_Schuman
https://ng.24.hu/kultura/2003/09/04/europa_atyja_negyven_eve_halott/
https://www.wikiwand.com/hu/Robert_Schuman
file:///C:/Users/vtibor/Downloads/Hamza%20G%C3%A1bor%20-%20Az%20eur%C3%B3pai%20integr%C3%A1ci%C3%B3%20’atyj%C3%A1nak’%20politikai-szellemi%20munk%C3%A1ss%C3%A1ga%20%C3%A9s%20Magyarorsz%C3%A1ggal%20val%C3%B3%20kapcsolata.pdf
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=14149
https://konyvtar.parlament.hu/archiv/-/asset_publisher/OTYxpZQhAHFt/content/70-%C3%A9ves-a-schuman-nyilatkozat
https://mult-kor.hu/egy-vakmero-akcioban-latta-europa-jovojet-robert-schuman-20230629
https://european-union.europa.eu/system/files/2021-06/eu-pioneers-robert-schuman_hu.pdf