2009. július 17. – Izland benyújtotta az uniós tagság iránti kérelmét
A földrajzi determinizmus értelmében egy adott régióhoz, földrészhez, kontinenshez való tartozás befolyásolja a lakosság mentalitását, igazolja a múltját és meghatározza a jövőjét is. Ezen elv kezdetleges formájában, az ókorban (Platón) gyökeresedett meg, majd a felvilágosodás idején (Carl Ritter, Montesquieu) kristályosodott ki. A földrajzi determinizmus például a földrajztudomány és a szociológia kombinációja, de összességében megállapítható interdiszciplináris, több tudományágat alkalmazó jellege. Egyértelmű, hogy mögötte a megkülönböztetés, a „mi-tudat” kontúrjainak meghúzása (perzsa-görög szembenállás) húzódott meg, és nyilvánvaló a huszadik századi eltorzult megvalósulása, viszont megvédhető, ha egy ország elhelyezkedését, méretét, lakosságszámát, területének földrajzi adottságait vesszük figyelembe (lásd magyar történelem).
Számtalanszor bebizonyosodhatott a szigetország – kontinentális államok közötti nézetkülönbség, amire a legjobb bizonyíték az angolok különc viselkedése. Amit egy tenger, vagy óceán választ el a szárazföldtől az gyakran izolációra van ítélve, hiába bukkannak fel a technikai megújulások adta gyorsabb megközelítési módok. Izland és az Európai Unió nexusa egy átmenetet képez (ellensúlyozva és megtámogatva a determinizmust), ugyanis az ország nem tagja az Uniónak, ellenben része a Schengeni övezetnek, így tehát egyszerre érhető tetten az elkülönülés és az összefogó kapocs.
Izland nem csatlakozott a nyugat-európai közösséghez, amely betudható elszigetelődésének (és ez a többi északi országra is jellemző volt), illetve felkészületlenségének is. 1960-ban az Egyesült Királyság vezetésével létrejött az EFTA, amely olyan országokat fogott össze, mint Dánia, Svédország, Norvégia. Az EGK-val párhuzamosan működő egyesülés ugyan lazább szerkezettel rendelkezett, mégis kezdetleges lehetőséget biztosított. Izland 1970-ben vált a kezdeményezés tagjává, azonban a szervezet ekkora már csupán az EGK árnyékában érvényesült. Az Egyesült Királyság közeledése az Európai Közösségekhez egy dominó-effektust indított el, vagyis a vitálisabb Közösség vált preferenciává. A folyamat eredményeképpen Izland 1972-ben szabadkereskedelmi társulást valósított meg az Európai Közösséggel. Izland kívülálló maradt, viszont részt vett az Erasmus-programban, valamint a két fél között részleges külpolitikai harmónia alakult ki.
1973-ban Dánia, 1975-ben Finnország és Svédország csatlakozása miatt Izland számára redukálódtak a szabadon átjárható határok, emiatt újra majdhogynem mozgásképtelenné vált. 1992-ben egy fordulópont állt be, amikor az EFTA tagjai és az Európai Unió közösen aláírták az Európai Gazdasági Térség létrehozását előidéző szerződést. Az EGT később hozzájárult a nem Uniós tagállamok egységes európai piacon való aktivitásukhoz (amelyben kizárólag Svájc nem jelentett partnert). Az 1992-es döntés megszűntetett egy akadályt, a fennmaradó fennakadást 2001-ben a Schengeni Egyezménybe való bekapcsolódás orvosolta.
2007-ben aktuálissá vált a kérdés, vagyis Izland az Unió tagja legyen-e? A vita 2009-ig eszkalált állapotban volt, a Függetlenségi Párt nem támogatta a belépést, a Haladás Párt viszont szükségesnek látta, hogy az ország kihasználja az Unió adta lehetőségeket. Talán konszenzust képezett a halászati politika és a nemzeti erőforrások védelme és saját kézben tartása, és olykor labilis helyzetbe került az Unió-pártiság (a Haladás Párt közben változtatott véleményén), valamint felmerült a lakosság döntésének relevanciája is, mégis 2009-re a szociáldemokraták győzelme elhozta a biztos koncepciót: a jelöltség elérését és az euró bevezetését.
Az ügy végül az izlandi Parlament elé került, ahol viták és szavazások által megszületett a végső döntés. A csatlakozás kérelméről a kormány rendelkezett, ugyanis a tagság kérdése nem kerülhetett – a parlament többségének voksa alapján – népszavazás elé. 2009. július 17-én Stockholmban az izlandi nagykövet átadta a hivatalos csatlakozási kérelmet a svéd kormánynak, amely éppen az Európai Unió Tanácsának elnökségéért felelt. Az Unió 2010. június 17-én manifesztálta a szigetország hivatalos tagjelölti státuszát.
Források:
https://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2011:351E:0073:0077:HU:PDF
https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/enlargement/iceland/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Izland_csatlakoz%C3%A1sa_az_Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3hoz
https://hu.frwiki.wiki/wiki/Adh%C3%A9sion_de_l’Islande_%C3%A0_l’Union_europ%C3%A9enne
Vámos Tibor