30 éve: 1994. április 1. – Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmének benyújtása Bővebben
75 éve: 1949. április 4. – A NATO alapítása Bővebben
15 éve: 2009. április 24. – Albánia benyújtotta az uniós tagság iránti kérelmét Bővebben
1947. augusztus 27-31.
Az Európai Föderalista Unió kongresszusa a svájci Montreux-ben. Bővebben
1948. május 7-11.
A Hágai Kongresszus az Unió (korábban Közösség) egyik alapköve, egy olyan esemény, amely megvetette az Európai Unió alapját, és egyfajta egységes elképzelést adott. Bővebben
1952. május 27.
Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország Párizsban aláírja az Európai Védelmi Közösségről (EVK) szóló szerződést. Bővebben
1952. július 23.
Hatályba lép az Európai Szén- és Acélközösségről (ESZAK) szóló szerződés. A Főhatóság első elnöke Jean Monnet, a Parlamenti Közgyűlés elnöke Paul-Henri Spaak. Bővebben
1957. március 25.
Rómában Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország aláírja az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia-közösség (EURATOM) alapító szerződéseit, amelyeket azóta a "Római Szerződések" néven emlegetünk. Bővebben
1958. július 3-11.
A Stresai konferencia Az Európai Unión belül a gazdasági együttműködést a Közös Agrárpolitika koordinálja, azonban a nemzeti gazdaságok összehangolásának számos szakaszát figyelhetjük meg, és természetesen az első lépéseket sem lehet figyelmen kívül hagyni. A Római Szerződés 38. szakasz írta elő a Közös Agrárpolitika létrehozását, egyértelműen az integráció fényében. 1958. július 3-11 között, Stresában a Bizottság összehívására egy konferencia zajlott le, ahol egy gazdasági és szociális képviselőkből álló delegáció gyűjtötte össze azokat a problémákat, amelyek gátat szabtak a közös mezőgazdasági piac bevezetésének. Bővebben
1961. szeptember 1.
Hatályba lépett a munkaerő szabad mozgásáról szóló első rendelet. Bővebben
1962. április 4.
Hatályba lépnek a Közös Agrár Politikával kapcsolatos rendeletek és alapvető határozatok. Bővebben
1963. július 20.
Yaoundéban (Kamerun) az EGK és az afrikai országok képviselői társulási megállapodást írnak alá. Az Európai Unió szoros kapcsolatokkal rendelkezett, számos partnerországgal tartotta fenn együttműködését. A nexus kedvező feltételekkel járt, és elsősorban a szabadkereskedelmi övezet kialakítását eredményezte. Emellett teret nyertek a másodlagos viszonyok is, amelyek elsősorban a fejlődő országokra vonatkoztak. Bővebben
1968. május
Diáklázadások Párizsban. 1968 egyfajta forradalmi hullámmal rendelkezett, és nem csak pacifista jelleget öltött, hanem a modern kori emberi szabadságjogok mellett is kiállt. A vívmányokat képviselve indult el a mozgalom Párizsban is, amit azért is lehet kiemelni, mert az Európai Közösség területén zajlott le, és mint Amerikában itt is az egyetemisták és fiatalok mozgalmaként íródott bele a történelembe. Bővebben
1968. július 1.
Életbe lép a vámunió Bővebben
1976. szeptember 13.
Aláírták a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezményt, más néven a barcelonai egyezményt, ami a Földközi-tenger környezetének javítása és védelme érdekében született meg, fő célja a fenntartható fejlődés támogatása. Bővebben
1977. október 25.
Az Európai Közösségek Számvevőszékének alakuló ülése Luxembourgban. Bővebben
1987. április 14.
A török kormány hivatalosan benyújtja csatlakozási kérelmét. Bővebben
1987. június 8-10.
A nyugati országok (G7) gazdasági csúcstalálkozója Velencében. Bővebben
1987. július 1.
Hatályba lép az Egységes Európai Okmány. Bővebben
1988. augusztus 8.
Magyarország és a Közösségek kapcsolatának kezdete Az Európai Közösség és a KGST kapcsolata 1988-ban rendeződött, ebben az évben a két fél közeledését egy szerződés rögzítette. Azelőtt a két nagy tömb antagonisztikus viszonya megtörhetetlennek bizonyult, viszont a keleti blokk a fegyverkezési verseny terhe alatt megroppant, befolyása és lendülete megtört. A szovjet hatalom gyengülése érződött a Kelet-Közép-Európai-i országokban, és ez kihatott a térség gazdaságára is. A függetlenség elnyerése nem volt előrelátható, azonban egy kisebb rés keletkezett, amelyen keresztül a szocialista országok – mint Lengyelország, Csehország – felvehették a kapcsolatot a gazdaságilag sikeres Európai Közösséggel. Bővebben
1992. február 7.
A tagállamok kül- és pénzügyminiszterei Maastrichtban aláírják az Európai Unióról szóló szerződést. Bővebben
1992. május 2.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás aláírása. Bővebben
1992. augusztus 25.
Londonban (Egyesült Királyság) nemzetközi konferencia kezdődik a volt Jugoszláviáról. Bővebben
1994. január 01.
Az Európai Monetáris Intézet létrejötte Az 1960-as években született meg az elképzelés az európai monetáris politika kialakításáról, azonban a megvalósításának ekkor még számos feltétele volt. 1970-re elkészült a célra kijelölt bizottság jelentése a Gazdasági és Monetáris Unióról (GMU). A Werner-tervnek mintegy középpontját jelentette a GMU, és a tervek szerint 1980-ig létre is kellett volna jönnie, azonban az 1973-as olajválság keresztülhúzta a számításokat. Bővebben...
1994. január 01.
Létrejön az Európai Gazdasági Térség 1994. előtt az Európai Unió piaca még közel sem volt olyannyira nyitott, mint napjainkban. A szabad kereskedelem nem fedte le egész Európát, egyrészt azért mert az egykori keleti blokk országaival még éppen csak folytak a tárgyalások egy esetleges csatlakozásról, illetve az északi országok egy másik szervezetnek voltak a tagjai. Az Unió működése azonban egyre dinamikusabbá vált, ami egyre hívogatóbbá tette a közösséget a nem tagállamok számára. Tulajdonképpen a nyitások és a kapcsolatfelvételek nem mindig a belépésen alapultak, esetenként a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése jelentett elsőbbséget. Bővebben...
1996. szeptember 27.
Az Európai Unió tizenöt tagállama aláírta a kiadatási egyezményt, amely a tagállamokon átívelő bűnözés ellen jött létre. Bővebben
1997. június 2.
A Tanács rendeletet fogad el a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának létrehozásáról és közös álláspontot fogad el az Albániával kapcsolatos uniós stratégiáról. Bővebben
1997. június 16.
Az Európai Tanács amszterdami ülésén konszenzus születik az Amszterdami Szerződés tervezetéről. A Tanács több, a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszába való gördülékeny átlépés megkönnyítését célzó javaslatot is jóváhagy, állásfoglalást fogad el a növekedés és foglalkoztatás témájában, és zöld utat ad a további bővítésnek. Bővebben
1997. július 16.
A Bizottság benyújtja az „Agenda 2000 – Az erősebb és nagyobb Európáért” programcsomagot, valamint a tíz közép- és kelet-európai ország csatlakozási kérelmével kapcsolatos véleményeket. Bővebben
1997. október 2.
Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei aláírják az Amszterdami Szerződést. Bővebben
1997. november 11.
Ítélet a Marschall kontra Land Nordrhein-Westfalen ügyben. Az Európai Bíróság ítélete szerint az a tagállami jogszabály, amely a közszolgálati szektorban azonos képesítésű férfi és női jelöltek esetén előírja, hogy a nőket elsőbbség illeti meg az előmenetel terén, bizonyos feltételek teljesülése esetén nem ellentétes a közösségi joggal. Bővebben
1998. május 3.
A közös valuta bevezetéséhez szükséges követelmények teljesítése. Az Európai Unió elképzeléseinek középpontjában a monetáris unió létrehozása állt, amit az alapító szerződések is nyomatékosítottak. Az Unió definíciója azonban nem csak a tagállamok közti nyitott határokat, az EUROPOL létrehozását, a személyek és az áruk szabad mozgását jelentette, hanem a közös valuta megalkotását és útnak indítását is. Bővebben
1998. június 1.
Létrejött a Központi Bankok Európai Rendszere. Bővebben
1999. január 01.
Megszületik az euró A napjainkban is használt fizetőeszköz, az Európai Unió valutája; az euró 1999. január 1-jén született meg. Az unió, mint rendszer akkor működik rugalmasan, ha közös pénzrendszerrel rendelkezik. A Közösség megalapítása során egy tömb létrehozását tűzték ki célul, amelyben a tagok összehangolják gazdaságaikat, és nem az államok közti rivalizálás van jelen. A Római Szerződések egyik fundamentuma a Montánunió volt, amely mintegy előzménye az eurónak. Bővebben...
2002. január 1.
Az euróövezet tizenkét részt vevő országában (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország) megkezdődik az euróérmék és -bankjegyek forgalma. Bővebben
2002. május 31.
Az Európai Unió ratifikálja a Kiotói Jegyzőkönyvet. Bővebben
2002. november 18.
Az Európai Unió és Chile társulási megállapodást ír alá Brüsszelben (Belgium). Bővebben
2004. március 11.
A terrorizmus áldozatainak európai emléknapja, melynek révén a Közösség a 2004. március 11-i madridi merénylet 192 halálos áldozatának állít emléket. Az esemény során Európa a 2005. július 7-i londoni robbantások áldozatairól is megemlékezik. Bővebben
2007. április 3.
Az Európai Közösség a szervezetek közül elsőként csatlakozik a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferenciához. Bővebben
2007. október 18-19.
Lisszabonban az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójukon elfogadják a „Lisszaboni Szerződés" pontos szövegét. Bővebben
2012. január 1.
Maribor (Szlovénia) és Guimaraes (Portugália) lett Európa két kulturális fővárosa 2012-ben. Bővebben
2012. január 1.
Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve kezdetét veszi: az európai év felhívja a figyelmet arra, hogyan élhetünk és maradhatunk tovább egészségesen – valamint rávilágít az ez által kínált lehetőségekre. Bővebben
2012. május 18.
A világ nyolc gazdasági nagyhatalmának (G8) képviselői az egyesült államokbeli Camp Davis-ben tárgyaltak, és megállapodtak arról, hogy fellendítik a gazdaságot, és bizalmat teremtenek azáltal, hogy rendbe teszik az államháztartásokat. Bővebben
2012. augusztus 13.
Hatályba lépnek az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak (az úgynevezett „e-hulladékoknak”) a gyűjtésére és hasznosítására vonatkozó szabályok. Az uniós irányelv által kitűzött cél az, hogy 2016-ig az értékesített elektromos berendezések 45 %-át – a használatot követően – esetleges újrahasznosítás céljából összegyűjtsék. Bővebben
2012. október 8.
Hatályba lép az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM). Bővebben
2013. július 1.
Horvátország az Európai Unió 28. tagállamává válik. A 20. század végén egy konfliktus (délszláv háború) viselte meg Európát. Az 1. világháború lezárásakor létrejött a Balkán-félszigeten egy soknemzetiségű államszövetség, amit Szerb – Horvát - Szlovén Királyságnak, majd Jugoszláviának neveztek el. A kialakult állam azonban számos hátránnyal indult. Egyrészt a szerb dominancia jellemezte, amely a többi nemzet, csoport illetve a kisebbségek háttérbeszorításával járt. Másrészt a nemzeti öntudat egyre jelentősebbé vált, emiatt szeparatista törekvések ütötték fel a fejüket. A délszláv háború szétszakította az egységet, darabokra hullott, és még ha a NATO közreműködésével is, de független országok jöhettek létre. A felszabadult államok felvették a kapcsolatot a nyugati országokkal, valamint az Európai Közösséggel Bővebben
2017. június 13.
30 éves évfordulóját ünnepli az uniós Erasmus kezdeményezés, amelynek keretében ez idáig EU-szerte 9 millióan vettek részt valamilyen csereprogramban. Bővebben
2017. július 7.
A német EU-elnökség égisze alatt G20-csúcstalálkozót szerveznek Hamburgban. Bővebben
2017. szeptember 29.
A Tanács észt elnöksége digitális csúcstalálkozót szervez Tallinnban az EU állam-, illetve kormányfői számára. A csúcstalálkozó alkalmat teremt a digitális innovációval kapcsolatos tervekre vonatkozó magas szintű egyeztetések elindítására. Bővebben
2017. november 17.
Az EU vezetői a svédországi Göteborgban megtartott szociális csúcstalálkozón kihirdetik és aláírják a szociális jogok európai pillérét. Uniós szintű szociális csúcstalálkozóra legutóbb 20 éve került sor. A szociális jogok európai pillére húsz olyan elvet és jogot rögzít, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy jól működjenek a tagországok munkaerőpiacai és szociális jóléti rendszerei. Bővebben
2018. június 1.
A KAP 2020 utáni időszakra vonatkozó javaslatcsomagja. Bővebben